Stratégiai jelentőségű fejlesztést hajtott végre a Vabeko Kft. a Magyar Földgáztároló Zrt. (MFGT) által üzemeltetett zsanai földalatti gáztárolóban. Lapunk a magyar gázipar meghatározó vállalata és az MFGT segítségével tájékozódott a projektről.

A legnagyobb tároló készült el legutoljára

Hazánkban négy földalatti gáztároló működik, Pusztaederics, Kardoskút, Hajdúszoboszló és Zsana települések mellett. A Magyar Földgáztároló Zrt. négy létesítménye összesen 4,43 milliárd m3 folyamatosan rendelkezésre álló mobilgáz tárolói kapacitást képvisel, közülük a zsanai a legnagyobb közel 2,2 milliárdos kapacitásával. Ahogy azt korábban a pusztadericsi táróló munkálatairól írva is jeleztük, a földgáz tárolására alapvetően a letermelt földalatti gázmezők megmaradt porózus rétegeit használják fel hazánkban, vagyis a leművelt földgázmezőket alakítják át földalatti gáztárolókká.

A négy tároló közül elsőként a Kardoskút térségében levőt hozták létre 1978-ban részben leművelt földgázmezők átalakításával, majd 1979-ben Hajdúszoboszlón és Pusztaedericsen helyezték üzembe a tárolókat. Negyedikként a zsanai tárolót alakították ki, amelynek 1992-ben kezdődtek meg az építési munkálatai a korábbi zsanai gáztelep átalakításával.

Több mint másfél kilométeres mélységben történik a tárolás

A zsanai tároló folyamatos mobilgáz kapacitása többszöri bővítés után 2170 millió köbméter, a napi kitárolási kapacitás napi 28 millió köbméteres. (Ahogy azt korábban is jeleztük, a kitárolási folyamatban a betárolás során besajtolt gázt kitermelik a tárolórétegekből a termelő-besajtoló kutakon keresztül – a szerk.) Földtani adottságainak köszönhetően (mészkő tároló) ez a tároló hazánk legrugalmasabb földgáztároló létesítménye. 1695-1780 méteres tengerszint alatti mélységben történik a földgáz tárolása.

Ahogy azt korábban is megírtuk a Vabeko Kft. valamennyi hazai tároló munkálataiban érintett, 2011 óta végzi ezek karbantartását, fejlesztési munkálatait. A magyar vállalatnak minden tárolóban van állandó személyzete, ugyanakkor szükség esetén, vagyis nagyobb volumenű kivitelezési tevékenységek esetén a központi állományukból vezényelnek munkaerőt, illetve eszközöket a helyszínre.

Mi történik akkor, ha erősen csökkent tárolói nyomás mellett további kitermelés válik szükségessé?

A most szóban forgó munkák előzményeként az MFGT a zsanai tárolóban egy belső tanulmányt készített egy olyan helyzet vizsgálatára, amely során a kitárolás végén  lecsökkent tároló nyomás mellett további kitermelésre lenne szükség, például gázellátási krízis esetén. Amennyiben szükségessé válik a kitárolás folytatása alacsony tároló nyomás esetén is, ennek teljesíthetősége szempontjából a következő lépéseket vizsgálta meg az MFGT:

• Meddig csökkenhet a tároló nyomása, addig, hogy „saját lábán” távozzon a földgáz az FGSZ rendszere felé?
• Meddig és milyen feltételekkel lehet a tárolót üzemeltetni, ha az FGSZ Földgázszállító Zrt. partnerként csökkenti a Zsana-Városföld vezetéken a 0-ponti nyomást a Városföldi kompresszorok indításával?
• A meglévő NEA kompresszorok milyen üzemmódok és paraméterek mentén tudnak segíteni a kitárolásban, és milyen feltételek mentén tartható fenn ez az üzemállapot?

Három helyen kellett csőszakaszokat átkötéssel és szakaszoló szerelvénnyel ellátni

A vizsgálat egyik legfontosabb eredménye az volt, hogy a meglévő Siemens kompresszorok minimális szállítókapacitása (kitárolási üzemmódban) is túlságosan magas az alacsony töltöttségű tároló esetén elérhető kútkapacitásokhoz képest.

Ennek eredményeképpen az a döntés született, hogy a fent leírt helyzetben a meglévő NEA dugattyús kompresszorokkal hajtanák végre a kitárolási nyomásfokozási feladatokat. Ennek érdekében a technológián három különböző helyen kellett hosszabb-rövidebb csőszakaszokat átkötéssel összekapcsolni, illetve szakaszoló szerelvénnyel ellátni.

Tapasztalt szakemberek munkájára volt szükség

A fenti döntésnek megfelelően a Vabeko Kft. kivitelezésében megtörtént a NEA kompresszorok csatlakozó vezetékeinek átkötése a kitárolási üzemmód biztosításához. Ennek során a lapunknak eljuttatott beszámoló külön kihívásként jelölte meg a a DN 800 PN73 szívó fejcsőre történő nyomás alatti fúrás kivitelezését, amelyet üzemelés közben kellett elvégezni. „Ez azt jelenti, hogy a földgáztároló kitárolási üzemmenete folyamatosan biztosított volt, miközben a két részből álló nyeregidomot tapasztalt hegesztő kollégáink felhegesztették a nyomás alatt álló, üzemelő vezetékre” – olvasható a beszámolóban.

Hozzátették, a kétrészes idomra egy karima került fel, melyre egy T.D. Williamson típusú fúróberendezést helyeztek fel. „A berendezés megfelelő méretű koronafúró segítségével gond nélkül átfúrta az alapcsövet. Ennek köszönhetően a gázellátás zavartalanságának biztosítása mellett történt meg az egyik legfontosabb művelet elvégzése” – hangsúlyozták.

Hasonlóan jelentős feladat volt a 610×45 mm méretű függőleges szakaszban lévő csővezeték elvágása és a szerelvénnyel ellátott összekötő szakasz felhegesztése. „A legnagyobb kihívást a vágási művelet, valamint a nagy falvastagságú csőidomok felhegesztése jelentette” – zárták a beszámolót.